Az öntözővíz minőségének ellenőrzése

 

Nem mondok újat egy gazdának azzal, hogy a jó minőségű öntözővíz, egyik legfontosabb feltétele a növénytermesztésnek. De a víz milyen paramétereire kell odafigyelni és milyen módszerekkel lehet ellenőrizni a víz minőségét?

 

Miért is olyan fontos a víz minősége?

Kiderül, nagyon sok gondot okozhat, ha nem jó minőségű az öntözővíz, mert:

  • az öntözővíz kémiai összetétele határozza meg a növény gyökerei környékén kialakuló pH és só összetétel alakulását;
  • egyes tápelem ionok kicsapódhatnak, ha nem megfelelő a víz pH értéke és összetétele, és ezáltal csökken a növényekhez eljutó táp mennyisége;
  • a víz, növény szempontjából felesleges ionjai, csak növelik a talaj sóterhelését és felgyülemlenek benne az öntözés során;
  • a növények számára méregként ható anyagokat is tartalmazhat az öntözővíz;
  • egyes kémiai összetevői elősegítheti a csepegtető rendszer eldugulását;
  • egyes fizikai összetevői az öntözővíznek (lebegő anyagok) a csepegtető testek eldugulását okozhatják, ami a víz szétosztását egyenetlenné teheti;
  • a víz hőmérséklete kihatással van a sók oldhatóságára, kicsapódására, a tápoldat koncentráció egyenlőtlenségére;
  • felszíni vizek alkalmazása esetén problémát okozhat a biológiai elszennyeződés is.

Az öntözővíz eredetét figyelembe véve lehet kútvíz, csapvíz, felszíni víz, csapadékvíz. A kémiai összetételük természetesen lehet nagyon különböző. Sok esetben többfajta vizet is használ a gazda, például magas sótartalmú kútvízét hígítja a begyűjtött csapadékvízzel.

Nézzük sorba víz legfontosabb paramétereit és a mérési lehetőségeket.

 

A víz minőségének a mutatói

Sótartalom.

Az öntözővizek eredetétől függően, különböző sótartalom és kémiai összetétel várható. Az összes sótartalmat a fajlagos elektromos vezetőképesség (angolul Electrical Conductivity, innen az EC elnevezés) mért értékéből számítják ki, mivel az áramot a vízben lévő ionok vezetik (a tiszta sótlan víz vezetőképessége elenyészően alacsony). Ma már nem jelent gondot egy egyszerű kézi EC-mérő beszerzése  ( https://www.gazdauzlet.hu/phec ) , amelynek a segítségével megmérhetjük az vizünk EC értékét. Magáról a mérési folyamatokról már írtunk az előző cikkünkben https://moderngazda.hu/egyeb/meres-talajban/ .

 

EC mértékegységei

A EC mértékegysége a mS/cm ( milli-szimensz/cm) vagy az ezerszer kisebb µS/cm ( mikro-szimensz/cm). A mS/cm a kertészek gyakran csak EC egységként emlegetik és néha még a műtrágyák zsákjain is csak úgy van feltüntetve, hogy ” hígítsa 1,5 EC értékig”.

1 mS/cm megközelítőleg 500-700 mg/l (vagy ppm ) sótartalomnak (TDS) felel meg. Azért ilyen pontatlan a meghatározás, mert a mérőműszert ismert sótartalmú oldattal kalibrálják, viszont a mért oldatban nem ismerjük az ion összetételt és lehetnek más ionok is azokon felül, mint a kalibráló oldatban voltak. 

Például, leggyakrabban használt kalibráló a NaCl (vagyis konyhasót) tartalmazó oldat. Ebben az esetben, 1 mS/cm vezetőképesség megfelel 500 mg/l (vagy 0,5g/l, vagy 500 ppm) sótartalomnak. Vagyis az ilyen oldattal kalibrált műszerrel pontos méréseket végezhetünk a konyhasó-tartalmú oldatokban. Viszont az öntöző vizünkben vagy  tápoldatunkban különböző ionok vannak ( hasznosak K+ , NH4+ , NO3– , PO33-,  Ca2+  és ballaszt ionok is Na+ ,  Cl –). Ezeknek az ionoknak a vezetőképessége különbözik a tiszta Na+ -ion és Cl–-ion vezetőképességétől, ezért a szárazanyag-tartalom meghatározása a vezetőképesség alapján nem lehet pontos. Viszont az így elért pontosság elegendő a mezőgazdasági mérésekhez.

Éppen a fentiekben leírtak miatt, legtöbb esetben csak az EC értéket veszik figyelembe, mivel a növények is csak a mozgó ionokat hasznosítják. Néha a sótartalmat, szárazanyag tartalomként említik, vagy az angol TDS (lefordítva magyarra: teljesen feloldott szárazanyag) rövidítést használják.

pH érték és a víz lúgossága

A kútvíz és más vizek is elég magas koncentrációban tartalmazhatnak hidrogén karbonát ionokat (HCO3– ). A magas hidrokarbonát tartalom ( karbonát keménység) miatt lesz magas pH értékű a víz (pH 7,5-8,0 ). Ez azt jelenti, hogy a savazni kell az öntözővizet ahhoz, hogy talaj és a növények szempontjából normális  pH határok közzé ( pH 6,5 -7,0 ) essen vissza a pH érték. Tehát a hidrogén karbonátot tartalmazó  víz lúgként viselkedik, vagyis képes lekötni a savakat. Ezért is beszélhetünk lúgosságról.

Az esővízről

Az esővíz sótartalma alacsony (általában az EC értéke 0,08 – 0,15 mS/cm), de a pH értéke akár alacsonyabb is lehet a semleges pH=7,0 értéktől. Ez azért van, mert a levegőben lévő kéndioxid és széndioxid beoldódik az esővízbe, megfelelő kénessavat és szénsavat alkotva (savas esők). Ezért is fontos mérni az esővíz pH értékét is.

 

Ha esővizet tárolunk,  figyelni kell az algásodásra. Az algásodás ellen a medencékhez is alkalmazott réztartalmú szereket szokták használni. Nem szabad használni horganyzott csatornarendszert, mert több cink kerülhet a vízbe és zavarhatja a tápanyagok felvételét.

A kútvíz és csapvíz pH értékei nem szokott változni, viszont az esővíz és a felszíni vizek pH-értéke és sótartalma változó, ezért mérni kell felhasználás előtt.

Ion-összetétel

Az öntözővízzel nem kevés sót viszünk ki a növények gyökérzetéhez és ezt figyelembe kell venni, amikor a tápanyagellátás beállítását végezzük. Arra is figyeljünk, hogy az öntözővizünk tartalmaz a növény szempontjából hasznos és káros ionokat. Hasznos ionoknak tekintjük a tápelemként használt ( például  N-P-K) makro- és mikroelemek ionjait ( természetesen addig, amíg nincsenek túl magas koncentrációban, amikor már veszélyt jelenthetnek a növénynek).

Az alábbi táblázat az öntözővíz átlagos összetételét  mutatja be egy átlagos tápoldathoz viszonyítva (Talaj nélküli zöldséghajtatás. Szerkesztette Terbe István, Slezák Katalin, Mezőgazda Kiadó, 2008 )

Ha a vizünk tartalmaz vasat és mangánt, az a növény szempontjából hasznos, viszont a magas vas é mangántartalmú vizek elősegítik a szűrő és csepegtető rendszerek eltömődését (vízben rosszul oldódó foszfát vagy vas hidroxid kicsapódás miatt). Ha a vízben a vas koncentráció 1,5 mg/l feletti, akkor várható az eltömődések megjelenése. A gyakorlatban, ha egy víz 0,5 mg/l koncentrációnál magasabb vastartalmú, akkor hosszútávon már nem lesz használható a csepegtetéses öntözésben. Ilyen vizeknél ajánlott a vas és mangántalanítás beiktatása.

Az öntözővíz paramétereinek a méréséről

A víz pH és EC értékének a mérése nem jelenthet gondot, mivel egy egyszerű pH és EC mérő , amelyekkel a tápoldatokat is mérhetjük olcsón beszerezhető (https://www.gazdauzlet.hu/phec ).

Egyes elemekre léteznek egyszerű tesztcsíkok,  kisméretű viszonylag olcsó fotométerek ( kb. 20 ezer forint/ elem ). Természetesen vannak komolyabb műszerek, amelyek beszerzése már százezres nagyságrendű  befektetést igényel, de ha pályázaton keresztül szeretné beszerezni az ilyen mérőeszközöket, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Viszont ha pontos értékeket szeretne és minden  ionról, akkor  vegye fel a kapcsolatot valamelyik vízmű laborjával vagy a NÉBIH laborjával és ott megrendelheti a vízminőség analízisét.