Tensiométer-es Talajnedvesség mérés:
A talajnedvesség NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEME a növénytermesztés intenzívebbé tételének. Sajnos a gazdák nagyobb része minden mérés nélkül, csak a saját tapasztalatában bízva végzi az öntözést, és ezzel lehet, hogy a profitja 20-30 %-át otthagyja a mezőn! Ezért megpróbáljuk felhívni a figyelmüket a nedvességtartalom mérésének a fontosságára és elég részletesen bemutatjuk talajnedvesség mérésének a technikáit. Leggyakrabban használt eszköze a tenziométer.
A növény a nap különböző szakában változó mennyiségű vizet használ fel a talajból, vagyis a víz mennyisége a talajban szintén változó. Az öntözés pontos ütemezése nagyon fontos, mert:
Mind a túl sok mind a túl kevés víz kivitele negatív hatással van a hozamra, a növény egészségi állapotára és a környezetre.
A növények tápanyag felvétele és azok hasznosítása függ a talaj nedvességétől.
Minden felesleges öntözési esemény növeli a költségeket.
A pontosan elvégzett öntözés előnyei
növekvő hozam,
jobb minőség,
pénz és természeti források megtakarítása.
A helyesen elvégzendő öntözéshez
pontosan kell meghatározni az öntözés gyakoriságát,
pontosan kell meghatározni az öntözővíz mennyiségét,
tehát csak pontos mérések alapján lehet produktívan kihasználni az öntözésben rejlő potenciált!
Tenziométeres talajnedvesség mérés és öntözésvezérlés csepegtető rendszerű öntöző berendezéseknél
A tenzióméteres talajnedvesség mérés egy viszonylag olcsó és pontos módszer arra, hogy a csepegtető öntözőberendezéseknél szabályozzuk a kijuttatandó vízmennyiségek nagyságát és az öntözés gyakoriságát.
A tenziométerrel elvégzett mérések alapján megoldható két nagyon fontos feladat: mennyi vizet kell kijuttatni és mikor kell ki és bekapcsolni az öntözőrendszert, hogy a növényeink megkapják mindig a számukra optimális vízmennyiséget
Hogyan működik a tenziométer?
Tulajdonképpen a talaj szívóerejét (tenzióját) méri, azaz azt az erőt, amivel a talaj a vizet visszatartja, s így azt az erőt (azt a vákuumot) is, amit a növény gyökereinek ki kell fejteniük, hogy a vizet a talajból felvegyék.
A gyakorlatban elterjedt tenziométer egy máztalan cserépcsúcsból (az alábbi képen az 1. pont), egy plexiből készült csőből (képen a 2. pont) és egy légmentesen csatlakoztatott manométerből (aképen -3. pont) áll. A manométeren közvetlenül leolvasható a tenziométer belsejében történő nyomásváltozás.
A tenziométer-t működtetése
előtt a cső felső peremétől 1 cm-ig fel kell tölteni vízzel, és beilleszteni a vákuummérőt, hogy légmentesen lezárja a cső végét. A tenziométer-ben levő víz a cserépcsúcs pórusain keresztül, mint a vízhídon át, kapcsolatba kerül a talajban lévő vízzel és a nyomás a két rész között kiegyelődik.
Ahogy szárad a talaj, elkezdi szívni a tenziométer belsejéből a vizet kifele, ott vákuum keletkezik. Tehát a vákuum nagysága megegyezik a talaj szívóerejével. A gyökereknek ettől nagyobb szívóerővel kell rendelkezniük, hogy ellássák sejtjeiket vízzel. Öntözés illetve eső után (nyílt területen) a talaj pórusai megtelnek vízzel és a szívóerő, amely a vizet visszatartja, lecsökken. Rövid időre a tenziométer-ben nagyobb lesz a vákuum, mint a talaj szívóereje és így a tenziométer vizet szív majd a talajból a porózus cserépcsúcson át. Ennek következtében pedig csökken majd a vákuum a tenziométer-ben.
Hogyan kell a talajba behelyezni a tenziométer-t ?
Ahhoz, hogy a cserépcsúcson keresztül valóban zavartalan legyen a vízhíd, a tenziométer-t behelyezés előtt meg kell nedvesíteni. Ennek legjobb módja, ha egy éjszakára a műszert vízzel teli edénybe állítjuk, de a műszer belsejét nem töltjük fel vízzel. Ezzel elkerülhető a légzárványok képződése a cserépben, azaz a zavartalan vízhíd kialakulása.
Döntő fontosságú a behelyezésnél, hogy a cserépcsúcs a környező talajhoz hézagmentesen kapcsolódjon. Ehhez a talajt sem lazítani, sem tömöríteni nem szabad, hiszen a műszernek a háborítatlan talajnedvességi viszonyait kell mérnie. Arra, hogy minél kevésbé zavarjuk a talajviszonyokat. A legjobban bevált megoldás, hogy dugóhúzó elvű talaj fúróval, melynek az átmérője megegyezik a tenziométer átmérőjével, olyan mélyre fúrunk, amilyen mélyre a műszert kívánjuk behelyezni.
Ezután a fúróval készítette lyukba óvatosan benyomjuk a műszert, egészen addig, amíg mindenütt jól érintkezik a talajjal.
Ha mégsem sikerül mindenütt jó talajkapcsolatot teremteni, (például igen köves talaj esetében), akkor a tenzióméter átmérőjénél nagyobb átmérőjű lyukat fúrva a behelyezett műszert beiszapoljuk. Mindenképpen célszerű egy-két nappal, de legalább 2-3 öntözési ciklussal azelőtt behelyezni a műszert, mint ahogy a mérési értékeire szükségünk van, így a mérés megkezdése idejére már ismét ülepedett lesz a talaj, amit a műszer behelyezésével bizonyos mértékben mégiscsak megbolygattunk. A tenziómétert nedves, de nem vizes talajba kell behelyezni.
Hova telepítsük a tenziométer-t a termőföldön?
Nem is olyan egyszerű eldönteni, hova is helyezzük el a tenziométer-ünket a termőföldünkön, hogy a mért eredmények egyformán alkalmazhatóak lehessenek az egész területre.
Ha talaj egyenetlen, vannak kissé magasabban és lejtősebb részei is, akkor javasolt több tenziométer-rel ellenőrizni a vízmozgást.
Ha a csepegtető rendszer működését akarjuk ellenőrizni, akkor a cső elején és a végénél is meg kell mérni a vízpotenciál változást, hogy lássuk, megkapja-e a növény a cső vége felé a szükséges mennyiséget, nincs-e nagy különbség a cső két végénél, ami esetleges dugulásra utalhat, vagy túlöntözésre a cső elejénél.
A mélység kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy az érzékelő rész a gyökérzóna közepébe kerüljön. Természetesen minden növényfajtának saját gyökérmélysége van, amelyet a gazda egymaga határoz meg.
Zöldségkultúránál a kb. 20 cm körüli mélység és a csepegtetőcsőtől való 10 cm-s oldaltávolság az elfogadott, ezzel elkerüljük, hogy a csepegtetőből egyenesen a tenziométer csövén lefolyjon a víz és pontatlan mérési adatokat produkáljon.
A tenziométer-es mérés előnyei és hátrányai.
A tenziométer-es méréseknek van egy sor pozitív előnye:
nincs elektromos része, egyszerű a szerkezete, nem túl drága
nem fél a környezeti változásoktól, kitelepíthető a termőföldre védelem nélkül
a mérések eredményeire nem hat ki a talaj sótartalma, mint az elektronikus mérések esetében
a mérés során a talajt nem kell bolygatni hosszabb időre kihelyezhető
léteznek tenziométer-ek, amelyek elektronikus érzékelőkkel és határérték kapcsolóval vannak ellátva és egyszerű öntözési automatizálást tesznek lehetővé.
Viszont vannak gyenge pontjai is a tenziométerek-nek:
száraz anyagok, vagyis alacsony nedvességtartamú közegek mérése problémás
magas nedvességtartalomnál szintén problémás a pontos mérés
nem használható egyes közegekben, ahol nem biztosítható kontakt (vízhíd) a tenziométer és a talaj között (kavicsos, magas porozitású közegek).
lassú a mérési folyamat indítása, így nem alkalmazható nedvességtartalom térképezésre.
Tenziométer-ek karbantartása és tárolása
Ügyeljen arra, hogy a kerámia csúcs tiszta maradjon. Óvja azt a zsíros szennyeződésektől, mivel az elzárja a pórusokat és ezzel gátolja a folyadékáramlást.
Az elszennyeződött kerámia csúcsot finom csiszolópapír segítségével tisztítsa meg.
A tenziométer egyéb részeinek tisztításához használjon nedves kendőt.
Ne használjon a tisztításhoz oldószereket!
Óvja a tenziométer-t ütésektől, leejtéstől.
A talajból történő kivételkor óvatosan ássa körbe és vegye ki a talajból.
Ha a csőben valami oknál fogva levegő buborékok jelennek meg, vagy teljesen elfogyna a víz, vegye ki a talajból a műszert és töltse újra és telepítse újra a leírtak szerint.
Téli tárolás – nem javasoljuk a fagynak kitenni a téli időszak alatt. Szerelje le és tavasszal újra telepítse.
Hogyan tovább?
A Következő fejezetben...
Tovább boncoljuk a talajnedvességet és belemegyünk az értékek elemzésébe. Kattints a nagy piros gombra, és olvass tovább a talajnedvességről.
