Monokultúra problémái – Chili termesztés VI. rész

A korábbiakkal ellentétben, most kicst más témáról is beszéltünk. A monokultúráról, annak problémáiról, illetve a kártevőkről, amik velejárói.

A monokultúra árnyoldalai

Minden gazdálkodó életében fontos kérdés, hogy permakultúrát vagy monokultúrát folytasson. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai, amiket nem árt mérlegelni.

Permakultúráról akkor beszélhetünk, ha:

permakultúra

“Az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakításával dolgozunk, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, általa nyújtott hasznok, és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg.” 

Célja, hogy maximalizálja a termő növényfajok számát egy telken belül, és ne csak a kertész számára nyújtson változatos terménykompozíciót a konyhai/piaci betakarításhoz, hanem azért is, hogy maga az ökoszisztéma is erős maradhasson.

A különböző növények különböző funkciókat látnak el. A permakultúra-tervezés egy bizonyos dolog elkerülésére törekszik, hogy ne maradjon olyan tényező, amely túl nagy befolyással van az ökoszisztéma más értékes részeire.

Ezzel szemben sok modern gazdaság az ellenkező előfeltevésen alapul – monokultúra termesztésével.

A monokultúra definíció szerint,

Egy adott növény (jelen esetünkben chili) termesztése egy adott területen.

A modern mezőgazdaság gyakran arra törekszik, hogy növelje a hozamot – és így profitot – egyetlen növényfajta termesztésével. Az elmélet szerint a gazdálkodónak csak egy faj egyedi igényeit kell megfogalmaznia, annak egyedi tulajdonságaival, hogy sikeres termést hozzon létre.

És az egyetlen termény méretgazdaságosságát lehetővé tévő elvek (pl. egy automatizált betakarítási módszer) növeli a gazdálkodók nyereségét. De vannak árny oldalai is ennek a termesztési módnak. A Regenerative blog összeszedett 6 különböző problémát, amelyeket a monokultúra okoz, mi ezek közül négyet emelnénk ki.

A monokultúra 4 fő problémája

[/fusion_separator]

1. A monokultúra megszünteti a biológiai kontrollokat

Ez azt jelenti, hogy nincsenek olyan növényi fajták, amelyek természetes módon táplálják a talajt, mint pl. A nitrogén-megkötő hüvelyesek vagy a talajtakaró növények, amelyeket le lehet vágni és elhagyni a talajfelszín tápanyagtartalmának javítására. Ebből adódóan kevesebb a mikroorganizmus és a baktériumfaj a talajon, mivel kevesebb tápanyag áll rendelkezésre.

 2. Több szintetikus anyagra van szükség

A monokultúrás termelésnek meg kell találnia azokat a módokat, amelyekkel a termés (és a nyereség) megóvása érdekében pótolhatja a tápanyagiányt. Ezt csak szintetikus herbicid, rovarirtó, baktericid és műtrágya felhasználásával oldaható meg. Megpróbálja megakadályozni a gyomok, rovarok és baktériumok által okozott károkat; És hogy elegendő tápanyagot biztosítson a talajban a növények növekedéséhez, a gazdálkodók vegyi anyagokat használnak.

3.  A “szervezet” ellenállásának megváltoztatása

A természet azonban szintén fejlődik, és az “ellenséges” organizmusok ellenállnak ezeknek a mesterséges inszekticideknek és herbicideknek. Természetesen a gazdák továbbra is meg akarják védeni terményeiket, ezért folyamatosan új szervetlen módszereket fejlesztenek ki a “veszély” leküzdésére. 

4. Talajromlás

A  műtrágyák talajra gyakorolt negatív hatása mellett, a monokultúrák egyéb módon is befolyásolják a talaj egészségét. A talajtakaró növények írtásra kerülnek, ami azt jelenti, hogy a talajnak nincs természetes védelme a szél és az eső eróziója miatt.

Ajánlanád ezt a cikket másnak is ? 🙂 1 Ajánlás=1 Köszi a cikkért!