Növénytermesztés labor eszközei  – EC, pH, NPK mérés talajban

Az alábbi cikkünk az ŐSTERMELŐ2017/3 junius-juliusi számában megjelent cikk frissített változata.

Mit tud mérni egyszerűen egy gazdálkodó?

Az intenzív növénytermesztés alap feltétele a csepegtető-rendszeres öntözés és tápoldatozás. Alap mérésekként a tápoldat pH és EC értékét szokták mérni, de nem figyelnek oda a talajban reálisan megtapasztalható tápanyagszintre, nedvességtartalomra, NPK arányokra. Pedig a talajban végzett mérések nélkül szinte lehetetlen betartani a növények számára optimális szinteket. Az optimálistól eltérő tápanyagszínt, tápanyag összetétel, vagy talaj nedvességtartalom csak veszteségeket generál. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb mérési módszereket, melyekkel növelhetjük a terméshozamot és csökkenthetjük a kiadásokat.

Milyen méréseket végezhet el egy gazda a talajban?

A technika fejlődése az utóbbi 10 évben óriási változásokat hozott a mérőműszer piacon. A gyártók meglátták az óriási igényt az olcsó teszterekre, főleg a kisgazdaságok területén. Ennek köszönhetően  10-20 ezer forint tartományban is megjelentek olyan műszerek, amelyek régebben 50-100 ezer között mozogtak. A legjobban elterjedt mérési típusok az EC mérés és a pH mérés, főleg tápoldatokban, öntözővízben és ritkábban talajban. Nitrát, foszfor és kálium színt mérések is elérhetőek (például: a RAPITEST), egyszerűek, nem drágák, ennek ellenére ritkán vészik igénybe a gazdák .

Nedvességtartalom mérésre is van lehetőség a talajban, egy tenzióméter segítségével egyszerűen kivitelezhető. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk miért kihagyhatatlan a nedvességtartalom ismerete.

Az általunk említett mérések beiktatása, a mérési eredmények kiértékelése és megfelelő korrekciók a növénytermesztési technológiában, akár 50 % profit növekedést is jelenthetnek a gazdálkodónak, mivel az optimális szintre beállított értékek emelik a terméshozamot és csökkentik a műtrágya és a víz felhasználást, ezáltal csökkentik a kiadásokat.

Mit ad nekem a mérés?

Az alábbiakban felsoroljuk a főbb mérési típusokat és azok hatásait a növénytermesztésre.

EC-mérés talajban. Az EC-mérés, nem más, mint a vezetőképesség mérés valamilyen közegben. Mivel az oldatokban  az áramot az ionok mozgása biztosítja, így az áramerősség arányos az oldatban feloldott sók koncentrációjával.  Ez lehetőséget ad egyszerűen megmérni a tápoldatban, öntözővízben, vagy egy talajból készített hígításos mintában a sótartalmat. Mivel a legtöbb só ezekben az oldatokban a bevitt műtrágyákból kerül be, ezért  lényegében a műtrágya, vagyis a tápanyagok összességét mérjük az EC-méréssel.  Tehát EC-méréssel a talaj kivonatban,  vagy akár egy szúró elektródás EC mérővel  egyből a talajban megmérhetjük a tápanyagszintet.

A maximális termés elérése érdekében be kell tartani a javasolt optimális EC értékeket, mind a tápoldatban, mind a talajban. Figyelembe kell venni, milyen növényt termesztünk, milyen fejlődési fázisban van a növény (csírázás, gyökeresedés, lombfejlődés, virágzás, érés). Minden növénynek megvan a saját tápanyag felvételi szintje és ennek megfelelően kell táplálni minden fejlődési fázisban.

A mérésekkel követni tudjuk a tápanyagszint változását a talajban és beállítani az optimális tápanyag kivitelt. Mert hiába viszünk ki több műtrágyát, ha a növény nem vesz fel többet, csak veszteségünket növeljük ezzel. Ha viszont magasabb a tápanyag igénye a növénynek, akkor növelni kell a kivitelt, hogy a terméshozamunk emelkedjen.

pH-mérés talajban. A pH méréssel a közeg savasságát, vagy lúgosságát mérhetjük. A tiszta víz semleges közeg és a pH értéke egyenlő 7,0. Ha a pH kisebb, mint pH=7,0, akkor mondjuk, hogy a közegünk savas, ha a pH nagyobb, mint pH=7,0, akkor lúgos a közeg. (Vannak átmenetek, de most nincs lehetőségünk erre bővebben kitérni.) Egy pH mérővel viszonylag egyszerűen megmérhetjük az öntözővizünk, tápoldatunk, a talajkivonatunk pH értékét. Ezek az információk “aranyat” érnek a gazdának.
A hazai talajok kémhatása általában lúgos (pH=7,2-8,1), elsősorban a benne levő sok hidrogénkarbonát-ion és nátriumion miatt. A zöldségnövények tápanyagfelvétele a legtöbb tápelem
esetében akkor optimális, ha a talaj pH-ja 6,0 és 7,0 között van. Lúgos kémhatásnál (7,5 pH fölött) a mikroelemek (pl.: vas) felvétele jelentősen csökken.
7,0–8,5 pH értékű öntözővizeink hidrogénkarbonát-tartalmuknál fogva folyamatosan lúgosítják a talajt, ill. a termesztő közeget, amit a tápoldat savazásával kell ellensúlyoznunk. A savazáshoz
salétromsavat, foszforsavat szoktak használni úgy, hogy a kimenő tápoldat pH-ja 5,0 és 6,0 között legyen.

Tehát a pH érték korrigálásával növelhetjük a kivitt tápanyag ionok felszívódásának a hatékonyságát, megelőzhetünk növényi betegségek kialakulását.

Nitrát (N), Foszfor (F), Kálium (K) mérés talajban. A növények növekedéséhez legalább annyira létszükségletű a megfelelő mennyiségű Kálium, Nitrogén és Foszfor-szint, mint az ásványok és vitaminok az emberi szervezet számára. Éppen ezért adják meg a műtrágya gyártók az NPK arányt, hogy a gazda ki tudja választani az ő földjéhez, az ő növényeihez milyen műtrágya kell. Legalább hetente mérni kell az NPK arányt, hogy tudjuk, mivel tápoldatozzunk naponta.
Ha nem mérjük meg a talajunkban lévő NPK szintet, akkor csak tippelhetünk, mi a talaj reális helyzete és vagy szerencsénk lesz, vagy nem.

A gazda általában büszkén kijelenti, hogy Ő küldött mintát az év elején a laborba! De mit jelent EGY minta megmérése? Szinte semmit. Vagyis, ha nem kontrolláljuk a tápanyagszintet, akkor csak azt tehetjük meg, hogy a biztonság kedvéért többet adunk, – ne éhezzen már szegény kis növényünk.
De a több nem jobb, mert egy sor mellékhatása van a túladagolásnak, nem beszélve a feleslegesen kivitt műtrágya mennyiségről, ami nem kevés pénzbe kerül.
Manapság elérhetőek talaj gyorstesztek, amelyek ha nem is olyan pontosak, mint a labor mérések, de biztos támpontot adnak arról, hogy sok, megfelelő, elégséges, kevés vagy nagyon kevés szinten van az N, P, K koncentráció a talajban. Bátran ajánljuk a RAPITEST készletet, egyszerűsége és megbízhatósága miatt. A teszthez adott kapszulák és fotometrikus komparátorok segítségével 10 mérést lehet elvégezni

minden elemre, vagyis, ha hetente legalább egyszer mérünk, akkor 10 héten keresztül nyomon követhetjük, hogyan  “fogyasztja” növényünk a tápot és melyik elem “tetszik” most neki jobban, vagyis melyiket kell pótolni és melyikből kell csökkenteni az adagot. Ha ezt elvégezzük és a mérések alapján korrigáljuk a tápoldatunk összetételét, vagy legalábbis a komponensek koncentrációs szintjét, akkor megközelíthetjük az optimális feltételeket
és a maximális hozamokat.

Nedvességtartalom mérés talajban.
A tenzióméteres talajnedvesség mérés egy olcsó és pontos módszer arra, hogy a csepegtető öntözőberendezéseknél szabályozzuk a kijuttatandó vízmennyiségek nagyságát és az öntözés gyakoriságát. Tehát a tenziométerrel elvégzett mérések alapján megoldható két nagyon fontos feladat: mennyi vizet kell kijuttatni és mikor kell ki- és bekapcsolni az öntözőrendszert, hogy a növényeink megkapják a számukra szükséges vízmennyiséget.

Ha túl intenzív az öntözés, akkor a tápoldatozással bevitt tápanyagok kimosódhatnak a talajból, de a probléma ott kezdődik, amikor a gyökérzónából is. Tehát a hasznos, drága NPK komponensek, mikroelemek, lejjebb kerülnek a talajban, nem elérhetőek a gyökerek számára, vagyis egy részük simán elvész, a növényünk meg tápanyaghiányban szenved. Pedig meg tudjuk mérni a talajnedvesség szintet és beállíthatjuk precízen a rendszerünket úgy, hogy az optimálisan működjön. Ha az a fontos tudás, amit a mérések adnának kimarad, egy sor veszteségünk lesz, mivel a növény nem kap tápanyagot, és nincs meg a megfelelő terméshozam, feleslegesen tápoldatoztunk, vagyis a műtrágya árát is kimostuk a zsebünkből.

A gazdák néha felvetik, miért is költeném a pénzemet és az időmet mérésekre, anélkül is lehet eredményeket elérni.  Lehet, de amikor összevetjük a mi terméshozamainkat az európaiakkal vagy amerikaiakkal, akkor kiderül, hogy van hova fejlődnünk. A lemaradásunk okait pedig nem annyira a pénz okozza, nem is a kemény munka hiánya,  hanem a tudáshiány, a tudomány és technika lehetőségeinek az alacsony szinten való alkalmazása. Keressenek minket bátran és segítünk új szintre emelni a gazdaságot!